Emlékezem

Hogyan kezdődött, 
nem tudom már, 
álmodtam talán 
hogy eljött a nyár, 

bíborba öltözött 
a téli táj, 
boldog voltam 
egy pillanatra tán, 

emlékek foszlánya 
szívembe mar, 
miért is hittem, 
hogy örökké tart, 

hitvány gyászomban 
elrévedek, 
keresek benne 
szép perceket, 

peregnek múltunk 
emlékei, 
nevetés - sírás 
mind ezernyi, 

vártak még minket 
más új csodák, 
de nem hitted el 
feladtad hát, 

sötét szobád már 
hideg - üres, 
csak a csend zavarja 
a félelmedet, 

gyógyító íred 
nem én vagyok, 
konokul engeded 
az átkozott kórt, 

hitedet veszted 
feladod itt, 
harcolnod kéne 
ez majd segít, 

lelkednek ára 
ez lesz tudom, 
feladni készülsz 
hidd el, tudom 

érzem, hogy erőd 
elhagyott rég 
szemednek fénye 
kifakult - réveteg 
egekbe néz.