2013. május 25., szombat




Az unió nem tűrheti a csökkenő demokráciát
Nincsenek tévedések, súlyos hibák a jelentésemben - nyilatkozza Ruiz Tavares portugál Európa parlamenti képviselő a Népszavának -, mint ahogy szankciókat sem javasol az anyag, amelyről majd szavazni fog a parlament. Az alapvető jogok magyarországi helyzetét vizsgálta a bizottság, mondja, de a következtetések egész Európára érvényesek.


Ma, 05:00



Elsősorban az, hogy a változások, változtatások soha nem jelenthetnek kevesebb demokráciát, a többségnek pedig védenie kell az ellenzéki, a kisebbségi, és civil jogokat. Márpedig ma Magyarországon nem ebbe az irányba megy a kormány. 

- Azért jöttem Strasbourgba, az Európa Parlament ülésére, hogy lássam: hogy néz ki egy portugál kommunista közelről. 
- Hát akkor rossz helyre jött.

- Mert?
- Mert itt nem talál, legalábbis a személyemben nem, kommunistát. Portugált, azt igen.

- Hány éves is ön? 
- Negyven.

- Ilyen fiatalon mi jogosítja fel önt arra, hogy bírálja Magyarországot, de ha már megteszi, ne csodálkozzon azon, hogy a magyar kormány keményen reagál a több, mint kritikus és főleg hibás megjegyzéseire...
- Mindjárt reagálok mindegyik megjegyzésére, de előbb még visszatérnék erre a kommunistázásra. Visszatérek, mert nyilvánvalóan értelmetlen és elítélendő ez az állítás, miközben persze értem a szándékát. De sosem voltam és ma sem vagyok kommunista. Éppen ezért fel is szólítottam a magyar kormány képviselőjét, Győri Enikő államtitkárt, hogy vonja vissza az állítását, kvázi kérjen bocsánatot. Sajnálom, hogy ezt nem tette meg.

- Arra számított, hogy megteszi?
- Arra. De most már lépjünk is túl ezen, európai parlamenti képviselőként a feladataimra kell koncentrálnom. És ezek egyike volt, hogy készítsünk egy jelentést az alapvető jogok helyzetéről Magyarországon. Erről tavaly februárban határozott a parlament, s két hónappal később engem neveztek ki a jelentés elkészítésére.

- De miért volt erre egyáltalán szükség? Ez is egyfajta baloldali ármánykodás, nem?

- Miért lenne az? Az Európa Parlament képviselői - nem a jobb-, vagy a baloldal - azért tartották fontosnak ezt a vizsgálatot, mert Magyarországon nagyon sok törvény- és alkotmánymódosítás zajlott le.

- És mi ezzel a baj?

- Azt kellett és kell nekünk alaposan megvizsgálni, hogy ezek a változások megegyeznek-e az uniós értékekkel, vagy sem, hiszen nagyon sok kritika érte őket.

- Azt mondja alapos volt a vizsgálat, miközben, ahogy hallom, a jelentés hemzseg a hibáktól, az én információim szerint legalább nyolcszáz módosító indítvány érkezett hozzá, és a magyar kormány, illetve a jelentéstervezet hazai bírálói is állítják: tele van az anyag tárgyi tévedésekkel. 
- Először is: nincs tele. Az, hogy nyolcszáz módosító érkezett nem igaz, ötszáz viszont valóban jött.

- Ezzel már ön elégedett is ? Ne haragudjon ötszáz hiba az rengeteg...
- Nem hibáról, hanem módosítóról beszéltem. Ami azt jelenti, hogy van olyan indítvány, amely keményebb fogalmazást igényel, van amelyik enyhébbet, van amelyik durva szankciókat, szóval különböző előjelűek ezek az indítványok. Amúgy pedig az ötszáz inkább alulról súrolja a megszokott mennyiséget, van olyan jelentés, amelyhez kétezernél több módosító javaslat érkezett.

- Jó, rendben, ezek a tudatlan európai képviselők, viszont a magyarok kritikái nyilván megalapozottak, márpedig ezek arról szólnak - ismétlem -, hogy az ön írása hemzseg a tárgyi tévedésektől.
- Szerintem a parlament szinte minden képviselője komolyan veszi a felelősségét. Ami a hibákat illeti: igazából nincs a jelentésben hiba. Olyan kifogásokkal találkozom, hogy pontatlanul írjuk az alkotmány elkészítésének, parlamenti vitájának időtartamát. Kétségtelen, mi egy hónapot írtunk, mégpedig azzal a felütéssel, hogy gyorsan, túl gyorsan zavarták keresztül ezt a rendkívül fontos törvényt, miközben a valóságban a processzus harmincöt napig tartott. Tessék mondani, ez valóban lényegi hiba?

- Öt nap eltérés.
- Annyi. És apróság, ahhoz képest, amilyen változások zajlanak Magyarországon.

- Miért, milyenek ezek a változások ön szerint?

- Sokan mondják, hogy a jogállam leépítése folyik az önök országában. Én nem ezt mondom, illetve a jelentés nem ezt állítja, hanem azt, hogy rendszerszerű változások vannak, s ezek a változások eltávolítják Magyarországot az uniós alapértékektől.

- Vannak ilyen értékek?

- Hogyne lennének. Az Európai Unió, amelynek persze megvannak a maga hibái, azért alapvetően mindannyiunk érdekét akarja szolgálni. És főként azon országokét, amelyeknek - például az én országom is ilyen volt a csatlakozása előtt - sok éven át magára hagyatottan, egyedül kellett szembenéznie a diktatórikus hatalom terrorjával. Hogy ez soha többé ne legyen így, közös törekvésként fogalmazódott meg a szerződés az Európai Unióról. Ennek a mindannyionk által elfogadott dokumentumnak a 2. cikkelye mondja ki, idézem: az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbséghez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Magyarországot különben mindig példaképként emlegetik a 2. cikkely megalkotásához vezető folyamatban. Hogy mennyire így van, arra talán jó példa a fideszes európai képviselő, Gál Kinga 2010-es jelentése az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban, amely azt javasolta, hogy azokkal a tagországokkal szemben, amelyek megsértik az alapvető jogokat, alkalmazzuk a 7.cikkelyt, azaz a szavazati jog megvonását.

- Ne haragudjon, de még mindig nem értem, hogy önnek mi a baja Magyarországgal? 

- Nekem nincs bajom az önök országával, sőt kifejezetten tisztelem, hiszen 1989-ben példát mutattak, miként kell küzdeni a saját és mások szabadságjogaiért. A mostani jogalkotási folyamattal az a baj, hogy azok meglehetősen rövid időt adtak az ellenzéknek, a civil társadalom szereplőinek, hogy megvitathassák, véleményezzék, illetve, hogy nagyon is látszik, hogy a hatalmon lévők érdekeit szolgálja, és nem védi eléggé az ellenzék jogait, nem biztosítja a sokszínűséget, a pluralitást.

- Ön megfeledkezik arról, hogy ez a kormány azt mondja magáról, az ország kétharmadát képviseli.
- Én nem azt mondtam, hogy ami történik az illegitim. A többség nyeri a választást, és ha ilyen felhatalmazással, akkor a döntései is jogszerűek. A demokrácia azonban nem erről szól, és nem ilyen, ahogyan ez most Magyarországon alakul. És ez az, ami aggodalomra ad okot.

- Nézze, nem akarom a naivat játszani, tehát tudom, hogy nekem mi a bajom az Orbán-kormánnyal. De önnek, vagy az uniónak mi a baja?
- Hogy világos legyen: európai uniós értékekről beszélünk. Egy olyan Európáról, amelynek Magyarország is tagja, és ahol a demokrácia csak úgy tartható fenn, ha vannak korrekciós mechanizmusok. Senki nem tévedhetetlen, senki nem lehet tévedhetetlen, mert ha valaki ezt gondolja magáról, és így is működik, ott probléma van a demokráciával. Vagyis jogokat kell biztosítani az ellenzéknek, függetlennek kell lennie a sajtónak, az Alkotmánybíróságnak, a civil társadalomnak is garanciák kellenek a működésére.

- A magyar kormány szerint mindez rendben van Magyarországon. Működik a civil társadalom, a megvannak az ellenzék parlamenti jogosítványai, az Alkotmánybíróság is ellátja a feladatát, a sajtó is szabad, hisz látja itt beszélgetek önnel szabadon... Szóval nehezen érthető, mondja a magyar kormány, hogy mit kifogásolnak önök, miközben vannak országok, ahol nincs alkotmány egyáltalán, van ahol nincs Alkotmánybíróság, sokkal nehezebb helyzetben van a sajtó, stb...
- Persze, különböző megoldások vannak, a demokrácia nem egy séma, ebben lehetnek eltérések. És az sem baj, ha az önök kormánya változtatni akar a korábbi struktúrákon. Egy dolog a fontos: a változások soha ne jelentsenek kevesebb demokráciát. Mindig a legmagasabb demokratikus értékeket kell fenntartani és azt, hogy a változás, a változtatás jobbat hozzon.

- Vagyis azt állítja, illetve erről szól a jelentés, hogy Magyarország a kevesebb demokrácia felé megy?
- Azt állítjuk, hogy eltávolodik az uniós értékektől; az alkotmányos, jogszabályi, intézményi trend egyfajta eltávolodást mutat, és ha ezeket nem korrigálják, akkor a már említett szerződésben foglaltakat sértik meg, meglehetősen súlyosan. Szeretném még egyszer világossá tenni, és csak példaként említem: nekünk nincs véleményünk arról, hogy szükség van-e Alkotmánybíróságra, vagy sem, de ha van, akkor fontos, hogy ez a testület megvizsgálhassa a lényeges változásokat, hogy a működési keretei ne változzanak.

- Ön szerint igaza van Angela Merkelnek, amikor azt mondja, hogy Magyarországot nem kizárni, vagy szankcionálni kell, hanem a helyes útra téríteni? Csak azért kérdezem ezt, mert önök mintha egy kemény fellépésre ösztönöznék az uniót.
- Nem, mi semmi ilyet nem mondunk, így aztán lehet azt állítani, hogy egyezik a véleményünk a német kancellárasszonnyal. És fontos megemlíteni, hogy nem pusztán Magyarországról, hanem - ahogy ezt már hangsúlyoztam - az uniós értékekről van szó. Tehát nem magyar specialitásokról. Arról beszélünk, illetve írunk tehát, hogy a bizottságnak olyan mechanizmust kell létrehoznia, amely vészjelzéseket ad, ha sérül a 2-es cikkely; hogy megfelelő módszertanra van szükség a problémák megoldásához; hogy mindhárom európai intézmény egységes álláspontjára van szükség ahhoz, hogy rendszeresen találkozva a magyar kormány képviselőivel, azt az ajánlásaink elfogadására késztessük. És szükség van a tervbevett koppenhágai bizottságra, amelyben független jogászok, tudósok vizsgálnák a konkrét ügyeket, hogy elkerülhessük a magyar kormány kettős mércére vonatkozó vádjait. Ez nem egy politikai intézmény lenne, hanem egy politikától független mindenki által elfogadott tudós társaság.

- Szerintem ilyen még nem született.

- Nézze, ez egy hosszú játszma, mondhatnám egy sakkmeccs. Megfelelő taktikával, okosan kell lépni.

- De az azt is jelenti, hogy valaki legyőzi a másikat...

- Nem, ez azt jelenti, hogy hosszútávon mindenképpen a demokrácia nyer. Ehhez javaslunk eszközöket.

- Gondolja, hogy elfogadja a parlament a jelentést?

- Szinte biztos vagyok benne, hogy igen. Ezt is újra mondom: valamennyi képviselőnek fontosak az uniós értékek, és ha hagyjuk, hogy azok sérüljenek, akkor nem csak egy ország, az egész közösség sérül.

- Mellesleg az unió eddig egész jól elvolt a magyarországi változásokkal, vagyis az eddigiekhez képest az önök jelentése áttörést, egy bátor lépést jelent, nem?
- Nem. Nincs ebben semmi bátorság, nincs áttörés. Mostanra érett meg a helyzet, hogy ilyen módon is kimondjuk, ami eddig is világos volt: senki ne lépje át az uniós szerződés határait.

- Ön olyannyira elmélyült a magyar helyzet vizsgálatában, hogy - a híreim szerint - még magyarul is elkezdett tanulni.

- Igen, valóban tanulom az önök nyelvét. Engem különben személyesen lenyűgöz a magyarok különbözősége, miközben az udvariasságban a portugálok és a magyarok nagyon is hasonlóak.

- Nem tudom mit jelent ez az udvariasság, illetve a különbözőségünk, de hogy értsem, kérdezem: élne ön most a mai Magyarországon?

- Az általam készített jelentésben a magyar jogászi közösség érveit, véleményét is figyelembe vettem. Ez alapján remélhetem, hogy a magyarok maguk is úgy érzik: tenniük kell az uniós jogokért.

- Ez a válasza a kérdésemre?
- Ez.


Németh Péter / Népszava

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése