2012. január 24., kedd









NO SPORTS !
By: Fábián György

Churchill szivarozva és kortyolgatva a legerősebb skót italokat szokta volt mondogatni, a hosszú élet titka szerinte mindössze annyi: no sports !
Bár egy győztes háború után nem választották meg újra miniszterelnöknek, de bejött a számítása, nem élt rövid ideig.
Ám változik a világ.
Napjainkban aki nem szeretne az idegességtől szívgörcsöt kapni, és vágya, hogy hosszú életű legyen e Földön, legjobb, ha megtanulja jelszóként a no politikát.
Csak piszok nehezen megy.
Mert még a sarki fűszeresnél is, miközben a pénztárnál arra várunk, hogy húsz deka párizsit kifizessünk, amihez már csak egy zsemlét veszünk, szóba kerül a politika.
Vagy ha az nem, hát a politikusok.
Ma reggel leginkább a nagy találkozó.
Mert az emberek reménykednek és bizakodnak.
Még mindig él a jó király szemlélet és még mindig bízunk abban, hogy azok akik megtehetik, jól döntenek majd helyettünk.
Teszik ezt az értelmiségiek és a fizikaiak, a fiatalok és az idősebbek is.
Mi hiszünk azoknak, akik kiállnak a pulpitusra, és azt mondják, minket szolgálnak !
És hosszú távon, amit most nem adnék alább egy évszázadnál (Sic: sajnos én már nem élem meg), általában igazunk is lesz.
Vagyis a bizalom "jogos".
- Ne politizáljunk már a tejfel közelében, még megsavanyodik - dörrent ránk a boltos, de a szemén láttam, ő sem gondolja komolyan.
- jó, jó - mondja Béla bátyám, aki a Bodza nevű kutyájával jött le reggeliért - Annyi azért engedtessék meg nekem, hogy örömömet fejezzem ki, amiért a forint háromszáz alá ment.
Régen érezte ilyen jól magát a devizahitele a gyerekeknek, akik lakásfelújításra vették fel a pénzt.
- A forint az nem politika, az monetáris politika - teszi hozzá Margó néni, a nyugdíjas.
- Az euró kevesebb mint háromszáz, a gázolaj literje meg több mint négyszázötven.
- Azért nem mindegy, hogy mi megyünk Pandorfba vásárolni,vagy a szlovákiai magyarok jönnek az Árkádba (Győrbe)
- Ez nem monetáris, hanem triviális - említi meg kosarába egy light kólát emelítő csinos hölgy.
- Na most már tessék fizetéshez készülődni, nem beszélgetni - mert nem lesz ebből business - mocorog a boltosunk.
- Jól van, kifizetjük magát, de tudja meg, ha segít az IMF, akkor lehet, hogy csak szupermarkecekbe járhatunk.
Akkor mihez kezd ?
A boltos csak szorongatja a válasznak szánt mondatokat, de nem ejti ki a szavakat.
Nem mindig kell elmondani, amire gondolunk.
Különben is úgy van vele, a mai találkozótól ő is sokat vár.
És tudja, ha összejön, jobb lesz, ha nem, akkor is jobb lesz.
Persze nem ugyanakkor. (!)
De hosszú távon az ő közönsége, a sarki fűszeresekhez járók sokasága nem veszíthet.
Leginkább akkor nem, ha magával, családjával, rokonaival, ismerőseivel, barátaival és nem a politikával törődik.
Csak azzal, ne legyen savanyú a tejföl.
......
Ilyen egyszerű !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése